• Megjelenítés

árgyelán ágnes

Quaestornyi pénzt szedett össze fél év alatt egy maroknyi magyar

2015 első félévében a privátbankok által kezelt vagyon több mint 200 milliárd forinttal nőtt, bár az ügyfélszámlák száma kissé visszaesett december végéhez képest. Úgy tűnik, a brókerpiaci események és a hullámvasút-szerű piaci kereskedések sem vették el a privátbanki szolgáltatók optimizmusát, a többség a következő egy évre is 8-12%-os vagyonbővülésre számít saját állományában. Idén banki és nem banki hátterű szolgáltatóknál is találkozhattunk belépési limitemeléssel, emellett érdekes piaci átrendeződésnek nézhetünk elébe, miután kiderült, hogy az Erste veszi át a Citibank privátbanki portfólióját.

Miért nem kell a kutyának sem a babakötvény?

Tíz százalékos állami támogatás, infláció felett 3%-os kamatozás, teljes adó- és járulékmentesség - mégsem népszerű a magyar szülők körében a babakötvény. Bár július végéig az állam több mint 900 ezer gyermeknek nyújtott életkezdési támogatást a kincstári letéti számlákra, ezeknek csak egy töredéke, 83,6 ezer számla került át a kincstár által vezetett Start értékpapírszámlákra. De mi okozza az értékpapírszámla és a babakötvény népszerűtlenségét? Van ennél jobb befektetés is vagy egyszerűen csak nem tudnak a babakötvény létezéséről a szülők? Ezeknek a kérdéseknek járunk utána az alábbi cikkünkben.

Tényleg ennyin múlik a magyarok állampapír-őrülete?

Eddig bejöttek az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tervei: csökkenő devizaadósság, növekvő forintadósság és mindezt megkoronázva még a lakosság is nagy hévvel veszi az állampapírokat. Ha minden a tervek szerint halad, reális elképzelés lehet, hogy a lakossági papírok elérjék a teljes államadósságon belül a 20%-os arányt. Amin még dolgozni kell, az a hosszú lejáratú lakossági papírok népszerűsítése: a bankbetéteket már maguk mögött hagyó rövid lejáratú állampapíroknál az ÁKK már elérte, hogy úgy táncoljunk, ahogy ő fütyül, sok esetben a kamatszint okozta pszichológiai hatásnak köszönhetően, de a hosszabb papíroknál még nem következett be a fordulat, ha lesz egyáltalán.

Rettegsz, hogy nem lesz nyugdíjad? - Adókedvezménnyel is összehozhatod

45 év múlva már csak 8 millióan leszünk Magyarországon, a társadalom elöregedése folytatódik, a nők egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást vagy egyáltalán nem is vállalnak gyereket. Mindez pedig oda vezet, hogy 45 év múlva már két aktív korú magyarnak kell eltartania egy nyugdíjast. Azért nem kell félni a jövőtől, jelenleg három olyan nyugdíj-megtakarítási termék is van a piacon, amely adókedvezménnyel egybekötve segít felkészülni a nyugdíjas évekre. Az alábbi cikkben az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla és a nyugdíjbiztosítás adta lehetőségeket mutatjuk be.

Elhozta nekünk Putyin az év befektetését

Az orosz-ukrán válság és az oroszokat sújtó gazdasági szankciók miatt inkább elmentél az orosz részvények mellett? Nagy hiba volt, legalábbis ami a teljesítményt illeti: az év első félévében a legjobb féléves hozamot felmutató részvényalapok zöme ugyanis orosz részvényekbe fektető alap volt, a legjobbak 30% feletti hozamot mutattak fel. Azért az sem bánkódhat, akinek ázsiai részvényalapja volt, egy éves visszatekintő hozamban már ők kerültek fölénybe a mezőnyben.

Mindegy, milyet, csapos, csak vegyes legyen!

Két év alatt több mint megtriplázták a kezelt vagyonukat a hazai vegyes alapok, ezzel pedig jó eséllyel pályáznak az új slágerbefektetés címére. Ha ez nem lenne elég, fél év alatt 10-12%-ot is lehetett keresni azzal, ha vegyes alapokba fektettünk, és ehhez nem is kellett a legkockázatosabb alapot választani a pénzünknek. Egy biztos: töretlenül menetelnek előre a legújabb kedvencek, az abszolút hozamú alapok pedig már csak a visszapillantó tükörben látszódnak.

Bevetted, hogy ez többet hoz a betétnél? - Itt a meztelen valóság

Többfrontos harcot vívnak a pénzpiaci alapok: a teljesítmény visszaesése mellett még a folyamatosan kiáramló vagyon miatt is aggódhatnak az alapok kezelői . A vagyon tavaly óta folyamatosan csökken, csak idén az első félévben 107 milliárdnyi tőke áramlott ki, főként a likvidebb alapokból. 2014-ben a legjobb alapok éves hozama még 2% felett alakult, ehhez képest idén ugyanez a szám 1,9%-ra csökkent. Ha folytatódik a hozamok esése, lassan azon is érdemes elgondolkodni, nem éri-e meg jobban bankbetétben tartani a pénzünket.

Öt szereplő is kivonulhat Magyarországról a brókerbotrányok miatt

Nem érintette egyformán a hazai privátbanki szolgáltatókat a brókerbotrány. Voltak nagyobb és kisebb tőkekiáramlást elszenvedő szolgáltatók is, bár a kezelt vagyon szinten tartását vagy kisebb növelését nagyban segítette az elmúlt félévben a befektetéseken elért hozam. Körkérdésünkre a privátbankok elmondták: a brókerbotrányok miatti többletterhek után nem tartják kizártnak azt sem, hogy a jövőben 3-5 szolgáltató is külföldön folytatja tovább. Olyan szolgáltatók is vannak akik a hazai mellett külföldi terjeszkedés irányába is jelentős lépéseket tesznek. Az SPB például meg is kezdte külföldi lábának a kiépítését.

Megtudtuk, miért csak ennyi jár a quaestorosoknak

Felháborodás-cunami söpört végig a Quaestor-kötvényesek körében mióta kiderült, hogy 30 millió helyett egyelőre csak maximum 6 millió forintig kártalanítják őket. Nagy az értetlenség, miért csak ennyit kapnak, és különben is, ki határozza meg, hogy fiktív vagy nem fiktív az a kötvény? Utánajártunk, hogy jött ki a matek és pár egyszerű példán is megmutatjuk, ki mennyit kap a Bevától.

Erre a szekérre felültették a magyar lakosságot!

Az elmúlt hónapok eseményei a hazai kötvényalapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket: a rövid kötvényalapokból már hónapok óta áramlik ki a pénz, de még így is jobban teljesítettek, mint a hosszú kötvényalapok legjobbjai. Összességében a kezelt vagyon csak szerény növekedést mutatott, és ha tovább folytatódnak az elmúlt félévben indult folyamatok, könnyen lehet, hogy az eddig még 10% felett teljesítő kötvényalapok nem tudják már hozni a tőlük megszokott kétszámjegyű hozamokat. Lassan ideje lesz ráébredni, hogy ez a szekér már elment.

Sírás lesz a vége? Ennek a piacnak is odavágott a svájci frank

Makrogazdasági és geopolitikai feszültségektől terhes félévet tudhatnak maguk mögött az eddig slágertermékekként emlegetett abszolút hozamú alapok. A svájci jegybank januári döntése gyakorlatilag lenullázta az alapok kezelt vagyonának első félévre várt növekedését, az elmúlt hónapokban tapasztalt tőkebeáramlásból leginkább a vegyes alapok jöttek ki jól, ami új slágeralapok születését vetíti előre. Nagy nyerteseknek és veszteseknek sem volt híján a félév: 19%-os vagyonvesztés, 70%-os vagyongyarapodás, 10% feletti hozamok és nagy bukók - csak, hogy néhányat említsünk az abszolút hozamú alapok piacának elmúlt hónapokban mutatott szélsőségeiből.

Eldőlt a brókerügy - Százmilliárdokat fizethetnek ártatlanul

Eddig csak sejtettük, most már biztos: nehéz év elé néznek a Beva-tagok. Az alap 2014. évre vonatkozó jelentése és saját becsléseink alapján 120 milliárd forintos kártalanításra kell felkészülniük a bankokból, alapkezelőkből és brókercégekből álló tagoknak. A Hungáriára is megvannak már az első becslések és azt is tudni lehet, hogyan teremti majd elő a Beva a kártalanításhoz szükséges pénzt. Az éves tagdíj várhatóan 6,5-szeresére emelkedik, és a tavalyi eredményeket látva könnyen előfordulhat, hogy egy-két szolgáltató bezárja kapuit vagy külföldre viszi a központját. Mutatjuk a legfrissebb számokat.

Sosem hallott tények és számok a brókerbotrányokról!

Azt hinné az ember, hogy egy kis utánajárás és erőfeszítés után fény derül arra, hol tartanak most a brókerbotrányok miatti kártalanítási folyamatok, mekkora a kárigény, hányan vannak a károsultak és ami a legfontosabb, mikor kapják meg a pénzüket az érintettek. Tévedtünk. Azt viszont megtudtuk, eddig hány igénybejelentés érkezett be a Bevához és miből lesz majd a pénz a Quaestor-kötvényesek kártalanítására, de, hogy pontosan mennyit kell fizetnie a Bevának, még mindig rejtély. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy a rendőrség tájékoztatása szerint bizony a Hungáriánál is elrendelték a vagyonzárat, de, hogy mikor és az miért nem szerepel a cégkivonatban, már egy másik csavar a történetben.

Vége az aranykornak - Elég volt a kötvényekből?

Kiemelkedően teljesítettek eddig a hazai kötvényalapok. Tavaly például 9%-os éves hozam alatt nem is lehetett felkerülni a legjobb 15 hosszú kötvényalap listájára. Idén is jól mutatott a helyzet, egészen április közepéig, amikor a kötvénypiaci eladási hullám gyakorlatilag lenullázta az eddigi teljesítményt. Mire lehet számítani most a hazai kötvényalapoktól? Le tudják dolgozni ezt a hátrányt vagy vége van az aranykornak?

Utánajártunk: ezért nem kapsz még nyugdíjat

A pénztári tagok szorgos befizetésének eredményeként a legtöbb magánnyugdíjpénztár áprilisban már elérte a fennmaradáshoz szükséges tagdíjfizetési arányt. Ez persze nem jelenti azt, hogy fellégezhetnek a pénztárak, hiszen hat hónapos átlagban a 70%-os arányt folyamatosan tartaniuk kell, ráadásul voltak és vannak olyan pénztári tagok, akik inkább az állami rendszer mellett döntenek. Ráadásul nem a tagdíjfizetők arányának fenntartása az egyetlen probléma, ami fejtörést okoz a kasszáknál, ugyanis jelen állás szerint nem tudni, hogy a már nyugdíjjogosultságot elérő tagokat hogyan fizetik ki. Járadékszolgáltatást a biztosítókon keresztül is nyújthatnának, de az egyeztetések nagyon lassan haladnak. Megkérdeztük erről a magánnyugdíjpénztárakat is, elgondolkodtató válaszokat kaptunk.

Alaposan megizzasztja a brókerbotrány a gazdagok bankárait

2014-ben is jó évet zártak a hazai privátbanki szolgáltatók: egy év leforgása alatt több mint 300 milliárd forinttal nőtt a kezelt vagyon állománya, ami éves alapon közel 11%-os növekedésnek felel meg. Miközben a belépési limitek nem változtak, az egy ügyfélszámlára eső vagyon tovább nőtt, a banki hátterű nagyobb szolgáltatók piaci koncentrációja pedig csökkent. Az alternatív szolgáltatók térnyerését bizonyítja, hogy tavaly a kezelt vagyon és az ügyfélszámlák növekedési dinamikája is itt volt a legszembetűnőbb. Az elmúlt hónapok brókerpiaci eseményei azonban a privátbanki piacot is elérték, megindult egy vagyonátrendeződés, amiből elsőre úgy tűnik, hogy a banki hátterű szolgáltatók jönnek ki győztesként.

Magyarország megmentője: ezekre ugranak a befektetők

Néhány hónapja indította el a Franklin Templeton Alapkezelő az alternatív befektetési stratégián alapuló Franklin K2 alapját. Az alap jelenleg négy fő stratégia mentén allokálja befektetéseit és úgy tűnik, nem is eredménytelenül, hiszen indulása óta már közel 4%-os hozammal büszkélkedhet. Arról, hogy miért lehet manapság létjogosultsága a hedge fund típusú stratégiáknak és hogyan lehet ezzel magas piaci hozamokat kiaknázni, Peter Vincenttel, a Templeton Alapkezelő alternatív stratégiájának értékesítési vezetőjével beszélgettünk.

Veszélyben a lakosság kedvencei? - Megjelentek a trónkövetelők

Megnehezítette az állam a pénzpiaci alapok dolgát, miután ettől a héttől kezdve számos rövid lejáratú lakossági állampapír kamatát megemelték. A tartósan alacsony hozamkörnyezetben a pénzpiaci alapoknak amúgy sem könnyű jó teljesítményt felmutatniuk, ezt bizonyítja, hogy tavaly a legjobb lakossági pénzpiaci alap is "csak" 2,2%-os éves hozamot ért el. Cserébe viszont a pénzpiaci alapok bármikor visszaválthatóak, és szektorszinten is megindult már az alacsonyabb költségekre való törekvés. De vajon képesek lesznek-e ezek az alapok felülmúlni új versenytársaikat idén?

Dollárba menekülnek a magyarok?

Az abszolút hozamú alapok népszerűsége a svájci döntés ellenére is fenn tud maradni 2015-ben, de az alacsony hozamkörnyezetben most még inkább felértékelődnek az alapkezelői díjak csökkentése felé tett törekvések - mondta el Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Az alapoknál megfigyelhető kisebb tőkekiáramlás Kadocsa szerint nem a csökkenő lakossági keresletnek tudható be, hanem annak, hogy egyre többen keresik a dollár alapú eszközöket.

80% felett nyertek, akik mertek

80% feletti nyereséget zsebelhettek be tavaly azok a befektetők, akik indiai részvényalapokba fektettek, az egyértelmű vesztesek 2014-ben pedig az orosz papírokat vásárlók voltak. Tavaly 48 alapnak sikerült 10% feletti hozamot felmutatnia, a tartósan alacsony hozamkörnyezet és a likviditásbőség ráadásul 2015-ben is a kockázatosabb befektetéseket, és ezáltal a részvényeket hozza előtérbe. Na de mely régiók részvénypiacai teljesíthetnek jól idén és mihez kezdjünk a piacokra újra visszatérő volatilitással? Ez utóbbira egyszerűbb a válasz: diverzifikálnunk kell.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility